
This Japanese language lesson video dives into natural expressions through an emotionally touching original story. It narrates the first encounter and farewell between Aya, a kind girl, and her adopted cat “Meeta” on a rainy day. By following this moving storyline, viewers can deepen their understanding of phrases used in daily conversations and emotional contexts.
While watching this video, you’ll experience the charm of the story while mastering practical Japanese. The plot naturally incorporates JLPT N3, N2, and N1-level vocabulary and grammar. Additionally, you’ll connect with words that express the characters’ emotions, enriching your ability to communicate in Japanese. This video not only lets you feel the essence of Japanese culture and daily life but also improves listening skills effectively.
This video is specially recommended for those aspiring to enhance their JLPT N3, N2, and N1 levels or those who are fascinated by Japanese stories and literature. Whether you’re someone studying the Japanese language, curious about its natural nuances, or wishing to explore Japanese culture, this video is an ideal fit!✨
A Story of a Cat and a Girl
その日、雨が降っていた。 (It was raining that day.)
တနေ့က မိုးရွာနေခဲ့တယ်။
冷たい水が、毛の先までしみこんでくる。 (The cold water seeped all the way into the tips of my fur.)
အေးမြတဲ့ရေက ဆံပင်ဖျားအထိ စူးမိလာတယ်။
体が濡れて、つらい。 (My body is soaked, and it hurts.)
ကိုယ်တင်စိုလို့ နှလုံးသားထိနာနေတယ်။
寒さに、震える。 (I tremble in the cold.)
အေးတဲ့အချိန်မှာ တုန်လှုပ်နေတယ်။
「たすけて……」 (“Help me…”)
“ကယ်ပါနော်…”
かすれた声で鳴いてみる。 (I try calling out in a hoarse voice.)
စကားချောချောနဲ့ အသံပေးကြည့်တယ်။
でも、みんな忙しそうで、僕には気づかない。 (But everyone seems busy and no one notices me.)
ဒါပေမယ့် လူတိုင်းအလုပ်များနေပြီး ငါ့ကိုမသတိမထားဘူး။
通りすぎていく足音。 (Footsteps pass me by.)
ခြေသံတွေ ဖြတ်ကျော်သွားတယ်။
濡れた道に、ぽつんと残される。 (Left alone on the wet road.)
စိုစွတ်တဲ့လမ်းမပေါ်မှာ တစ်ယောက်တည်းကျန်ခဲ့တယ်။
…だけど。 (…But then.)
…ဒါပေမယ့်။
ひとりの女の子が、立ち止まった。 (A girl stopped.)
မိန်းကလေးတစ်ယောက် ရပ်တန့်ခဲ့တယ်။
僕を、じっと見つめる。 (She stared at me.)
ငါ့ကို တိတ်တဆိတ်နဲ့ကြည့်တယ်။
可愛い目をした女の子。 (A girl with adorable eyes.)
ချစ်စရာကောင်းတဲ့မျက်လုံးများရှိတဲ့ မိန်းကလေး။
けれどその目は、悲しかった。 (But her eyes looked sad.)
ဒါပေမယ့် မျက်လုံးတွေက ဝမ်းနည်းနေသလိုပဲ။
ゆっくりと、優しく手をのばしてくる。 (She slowly, gently reaches out her hand.)
သူမရဲ့လက်ကို တဖြည်းဖြည်းနဲ့ သက်သက်လွတ်လွတ် ချဲ့လာတယ်။
その手は、あたたかい。 (Her hand is warm.)
သူမရဲ့လက်က ပူပူနွေးနွေးရှိတယ်။
つぎの瞬間、ふわりと体が持ち上がる。 (The next moment, my body is gently lifted.)
မကြာခင်မှာ ကျွန်တော့်ခန္ဓာကိုယ်က မြင့်မားလာတယ်။
柔らかいぬくもりに、つつまれた。 (Wrapped in a soft warmth.)
ပျော့ပြောင်းတဲ့အပူနဲ့ ပတ်လည်ခြင်းခံရတယ်။
「…大丈夫?」 (“…Are you okay?”)
“…အဆင်ပြေနော်?”
小さな声。 (A small voice.)
အသံငယ်ငယ်လေး။
あたたかい声。 (A warm voice.)
နွေးထွေးတဲ့အသံ။
そのまま、女の子に抱かれて、心地よくて眠くなって、目を閉じた。 (Held in her arms, I felt cozy, sleepy, and closed my eyes.)
ဒီအတိုင်းပဲ ကောင်မလေးရဲ့ ရင်ခွင်ထဲမှာ နေရင်း၊ သက်သောင့်သက်သာရှိပြီး အိပ်ချင်လာလို့ မျက်လုံးမှိတ်လိုက်တယ်။
久しぶりに感じた、安心のにおい。 (The smell of safety I hadn’t felt in a long time.)
မကြာသေးခင်ကမှ ခံစားရတဲ့ ဘေးကင်းတဲ့ အနံ့။
ふかふかのタオル。 (A fluffy towel.)
ပုလဲဝါးဝါးတဲ့သုတ်ပဝါ။
ぬるめのお湯。 (Lukewarm water.)
နည်းနည်းပူတဲ့ရေ။
僕のちいさな体を、ちいさな手で優しく洗ってくれた。 (She gently washed my small body with her little hands.)
သူမရဲ့လက်သေးသေးနဲ့ ကျွန်တော့်ခန္ဓာကိုယ်လေးကို သေသေသပ်သပ် လှော်ပေးတယ်။
あたたかい部屋。 (A warm room.)
ပူပူနွေးနွေးတဲ့အခန်း။
優しい手。そして笑顔。 (Kind hands. And a smile.)
သက်သက်လွတ်လွတ်လက်တွေ။ ပြုံးနေတဲ့မျက်နှာ။
「今日から、ここがあなたのおうちだよ」 (“From today on, this is your home.”)
“ဒီနေ့ကစပြီး ဒီနေရာက မင်းအိမ်ဖြစ်ပြီနော်”
そう言って、女の子は僕に名前をくれた。 (Then, the girl gave me a name.)
အဲဒီလိုပြောပြီး မိန်းကလေးက ကျွန်တော့်ကို နာမည်ပေးတယ်။
「ミータ」 (“Miita”)
“Miita”
それが、僕の名前になった。 (That became my name.)
ဒါက ကျွန်တော့်နာမည်ဖြစ်သွားတယ်။
呼ばれるたびに、心がポカポカする。嬉しくなる。 (Every time she calls me, my heart feels warm. I feel happy.)
သူမက ခေါ်တိုင်း ရင်ထဲမှာပူပူနွေးနွေးဖြစ်တယ်။ ပျော်ရတယ်။
女の子の名前は「彩子」ちゃん。 (The girl’s name is Ayako.)
မိန်းကလေးရဲ့နာမည်က Ayako ပဲ။
彩子ちゃんは、よく笑って、よく遊んでくれた。 (Ayako always smiled and played with me.)
Ayako က အမြဲတမ်း ပြုံးပြုံးနဲ့ ကျွန်တော်နဲ့ကစားပေးတယ်။
ボールをころがしてくれたり、 (She rolled a ball for me,)
ဘောလုံးလှန်ပေးတယ်။
ピョンピョンと跳ねるおもちゃをふってくれたり。 (or waved a hopping toy for me.)
ခုန်တဲ့အရုပ်လေးကိုလဲ လှုပ်ရှားပေးတယ်။
ときどき、お母さんに「もう、うるさいよ〜!」って怒られたけど、楽しかった。 (Sometimes, her mom scolded us, saying “You’re too loud!” but it was fun.)
တခါတလေ Ayako ရဲ့အမေက “အရမ်းဆူနေပြီနော်~!” လို့ဆူတတ်ပေမယ့် ပျော်ပါတယ်။
時が過ぎて、彩子ちゃんは大人になった。 (Time passed, and Ayako became an adult.)
အချိန်တွေကျော်လွန်ပြီး Ayako က လူကြီးဖြစ်သွားတယ်。
仕事を始めて、新しい家に引っ越した。 (She started working and moved to a new house.)
သူမက အလုပ်စပြီး အိမ်အသစ်ကိုပြောင်းသွားတယ်။
そして、僕も一緒。 (And I went with her.)
ဒါနဲ့ ကျွန်တော်လဲအတူသွားတယ်။
今は、ふたりで暮らしてる。 (Now, we live together.)
အခုတော့ ကျွန်တော်တို့နှစ်ယောက်အတူနေကြတယ်။
彩子ちゃんと、僕。 (Ayako and me.)
Ayako နဲ့ ကျွန်တော်။
でも、彩子ちゃんは毎日、とても忙しそう。 (But Ayako seems very busy every day.)
ဒါပေမယ့် Ayako က နေ့တိုင်း အရမ်းအလုပ်များနေသလိုပဲ။
だって帰ってくるのは、いつも夜遅くなんだもん。 (Because she always comes home late at night.)
အဲ့ဒါက သူမ ညနေရှည်မှ ပြန်လာလေ့ရှိလို့ပါ။
彩子ちゃんは疲れてクタクタなのに、先に僕のごはんを用意してくれる。 (Even though Ayako is exhausted, she prepares my food first.)
Ayako ဟာ မောနေတာပင်ဖြစ်ပေမယ့် ဦးစွာကျွန်တော့်အစားအစာကိုပြင်ပေးတယ်။
でも僕は、彩子ちゃんに早くごはんを食べてほしかった。 (But I wanted Ayako to eat first.)
ဒါပေမယ့် ကျွန်တော်က Ayako ကို ဦးစွာစားပါစေချင်ခဲ့တယ်။
だって、彩子ちゃんの方が絶対、お腹すいてるもん。お腹からグーグー聞こえるもん。 (Because Ayako was definitely hungrier. I could hear her stomach growling.)
Ayako က အကြွင်းမဲ့အာလုံးဆာနေတယ်။ သူမရဲ့ဝမ်းဗိုက်က ငိုသံကြားနေရတယ်။
以前、ネズミをとって、そっと持っていったんだけど、彩子ちゃんは、笑って首をふった。 (Once, I caught a mouse and quietly brought it to her, but Ayako just smiled and shook her head.)
တစ်ခါက ကြွက်တစ်ကောင်ဖမ်းပြီး တိတ်တိတ်လေး Ayako ဆီယူသွားတယ်။ Ayako က ရယ်ပြီး ခေါင်းညိှလိုက်တယ်။
ネズミは苦手みたい。 (Looks like she’s not good with mice.)
ကြွက်ကိုကြောက်တတ်တဲ့လားဆိုတယ်။
僕が彩子ちゃんに、ごはんを用意するのはちょっと難しそう。 (It seems hard for me to prepare food for Ayako.)
Ayako အတွက် အစားအသောက်ပြင်ပေးတာ ကျွန်တော်အတွက် ခက်ခဲသလိုပဲ။
休みの日は、嬉しい。 (I love her days off.)
သူမပိတ်ရက်ဆိုရင် ကျွန်တော်ဝမ်းသာတယ်။
でも、彩子ちゃんは休みの日も、机で何かをしていることが多かった。 (But even on days off, Ayako often worked at her desk.)
ဒါပေမယ့် ပိတ်ရက်မှာတောင် Ayako က စာရေးစားပွဲမှာ အလုပ်လုပ်နေတာများတယ်။
まじめな顔でパソコンに向かって、カタカタと手を動かしたり、喋ったりしていた。 (With a serious face, she typed away and sometimes talked to the screen.)
တည်ငြိမ်တဲ့မျက်နာနဲ့ ကွန်ပျူတာဆီကြည့်ပြီး လက်လှုပ်ကြည့်ရင်း စကားပြောနေတယ်။
僕が隣に行くと、優しくなでてくれる。 (When I go next to her, she gently pets me.)
ကျွန်တော်ဘေးနားသွားရင်၊ ညင်သာစွာပွတ်သပ်ပေးတယ်။
そして、にこっと笑う。 (And then, she smiles.)
ထို့နောက် သူမပြုံးတယ်။
その笑顔がとても嬉しい。 (That smile makes me really happy.)
သူမရဲ့ပြုံးမူက ကျွန်တော်ကို အရမ်းပျော်စရာဖြစ်စေတယ်။
でも、最近は体が重いんだ。 (But lately, my body feels heavy.)
ဒါပေမယ့် လတ်တလောမှာ ကျွန်တော့်ခန္ဓာကိုယ်က များလာတယ်။
ジャンプもできない。 (I can’t even jump anymore.)
ခုန်တတ်တာတောင် မဖြစ်နိုင်တော့ဘူး။
トイレまで行くのも、少しつらい。 (Even getting to the toilet is a bit hard.)
သွားလာဖို့တောင် နည်းနည်းခက်တယ်။
ごはんもあまり食べたくない。 (I don’t feel like eating much either.)
အစားအသောက်စားချင်ခြင်းနည်းလာတယ်။
それでも、彩子ちゃんの前では、元気なふりをした。 (Even so, I acted cheerful in front of Ayako.)
ဒါတောင် Ayako ရှေ့မှာ လန်းဆန်းတဲ့အနေနဲ့သရုပ်ဆောင်တယ်။
だから「大丈夫だよ」「心配しないで」って、顔で伝えた。 (So I told her “I’m okay, don’t worry” with my eyes.)
ဒါကြောင့် “အေးအေးဆေးဆေးနော်” ဆိုတာမျက်နှာနဲ့ပြလိုက်တယ်။
頑張っている彩子ちゃんを、これ以上、疲れさせたくなかったから。 (Because I didn’t want to make Ayako, who was already trying so hard, even more tired.)
အလုပ်ကြိုးစားနေတာဖြစ်တဲ့ Ayako ကို ပိုပြီးပင်ပန်းစေချင်ခြင်းမရှိဘူး။
……そして。 (…And then.)
…ပြီးတော့။
また雨の日が来た。 (Another rainy day came.)
မိုးရွာတဲ့နေ့တစ်နေ့ ပြန်ရောက်လာတယ်။
彩子ちゃんが、いつもより早く帰ってきて、僕の顔をのぞきこむ。 (Ayako came home earlier than usual and looked into my face.)
Ayako က ရိုးရိုးထက် မြန်မြန်ပြန်လာပြီး ကျွန်တော့်မျက်နဲ့ကြည့်တယ်။
「ミータ……だいじょうぶ?」 (“Miita… are you okay?”)
“Miita…အဆင်ပြေနော်?”
優しく呼ばれる。 (She called me gently.)
သူမက သက်သက်လွတ်လွတ်ခေါ်တယ်။
あれ?おかしいな。彩子ちゃんが近くにいるのに、なぜか遠くから聞こえる。…なんでだろう。 (Huh? That’s strange. Even though Ayako is close, her voice sounds far away… why?)
ဟင်?ထူးထူးဆန်းဆန်းပဲ။ Ayako နီးနီးမှာရှိနေသလိုပဲ ကြားရတာဝေးဝေးကလိုပဲ။…ဘာဖြစ်တာလဲ။
「お帰りなさい。彩子ちゃん、いつ帰ってきたの?僕は大丈夫。眠いだけだよ」 (Welcome home, Ayako. When did you come back? I’m okay. Just sleepy.)
“လာပြန်ပြီလား Ayako၊ မင်းဘယ်အချိန်ပြန်လာတာလဲ။ ကျွန်တော်အေးအေးဆေးဆေးပါ။ အိပ်ချင်လို့ပါပဲ။”
そう言いたかったけど、もう声が出せない。…なんでだろう。 (I wanted to say that, but I couldn’t speak anymore… why?)
ဒါတွေ ပြောချင်ပေမယ့် အသံတောင်မထွက်နိုင်တော့ဘူး။…ဘာဖြစ်တာလဲ။
鳴きたいのに、体が動かない。そしてすごく眠い。 (I want to meow, but my body won’t move. And I’m so sleepy.)
မျှဝေချင်ပေမယ့် ခန္ဓာကိုယ်မလှုပ်နိုင်တော့ဘူး။ ထပ်ပြီး အရမ်းအိပ်ချင်တယ်။
あれ?どうしたの?彩子ちゃん。 (Huh? What’s wrong, Ayako?)
ဟင်?ဘာဖြစ်လဲ Ayako။
彩子ちゃんの目から、ぽろぽろと涙がこぼれる。 (Tears are falling from Ayako’s eyes.)
Ayako ရဲ့မျက်လုံးက မျက်ရည်တွေ ထွက်လာတယ်။
でも、笑っている。 (But she’s smiling.)
ဒါပေမယ့် သူမက ပြုံးနေတာပဲ။
「ミータ……ほんとうに、頑張ったね」 (“Miita… you really did your best.”)
“Miita… မင်းအရမ်းကြိုးစားခဲ့တာပဲနော်”
「ほんとうにありがとう」 (“Thank you so much.”)
“အရမ်းကျေးဇူးတင်ပါတယ်”
その言葉を聞いたとき、僕はわかったんだ。 (When I heard those words, I understood.)
အဲ့ဒီစကားတွေကြားလိုက်တဲ့အချိန်မှာပဲ သိလာခဲ့တယ်။
…お別れなんだって。 (…That this was goodbye.)
…ဒီကနေပဲ တကယ်ကိုနှုတ်ဆက်ချင်ရတော့မှာပါ။
伝えたいことが、たくさんあった。 (There were so many things I wanted to say.)
ပြောချင်တာတွေ များသလောက်ရှိတယ်။
「彩子ちゃん、大好きだよ」 (“Ayako, I love you.”)
“Ayako, ကျွန်တော် မင်းကိုအရမ်းချစ်တယ်”
「いつも、ありがとう」 (“Thank you for everything.”)
“အမြဲတမ်းကျေးဇူးတင်ပါတယ်”
「頑張りすぎないでね」 (“Don’t push yourself too hard.”)
“အလုပ်များလွန်းအောင် မလုပ်နဲ့နဲ့နော်”
声に出そうとしたけど、もう無理だった。 (I tried to say it, but I couldn’t anymore.)
ပြောချင်ပေမယ့် မဖြစ်နိုင်တော့ဘူး။
でも、だいじょうぶ。 (But it’s okay.)
ဒါပေမယ့် အေးအေးဆေးဆေးပါ။
彩子ちゃんに、ちゃんと届いたみたい。 (It felt like Ayako understood me.)
Ayako လည်း နားလည်သွားသလိုပဲပါ။
「ありがとう」 (Thank you.)
“ကျေးဇူးတင်ပါတယ်”
「ありがとう」 (Thank you.)
“ကျေးဇူးတင်ပါတယ်”
だって、彩子ちゃんが何度も何度も「ありがとう」って言ってくるんだもん。 (Because Ayako kept saying “thank you” over and over again.)
အကြိမ်ကြိမ် Ayako က “ကျေးဇူးတင်ပါတယ်” လို့ ပြောနေတာကြောင့်ပါ။
その声が僕を抱きしめたんだ。だから全然、寂しくなんかないよ。 (Her voice held me close.So I’m not lonely at all.)
သူမရဲ့အသံက ကျွန်တော်ကိုဖက်လှမ်းလာတယ်။.ဒါကြောင့် တကယ် loneliness မဖြစ်ပါဘူး။
彩子ちゃん。 (Ayako.)
Ayako။
僕を拾ってくれてありがとう。 (Thank you for picking me up.)
ကျွန်တော်ကိုကောက်ယူပေးခဲ့တာ ကျေးဇူးတင်ပါတယ်။
僕にいつも、おいしいごはんを食べさせてくれてありがとう。 (Thank you for always feeding me delicious food.)
အမြဲအစားအသောက်ကောင်းကောင်းပေးခဲ့တာ ကျေးဇူးတင်ပါတယ်။
僕と遊んでくれてありがとう。 (Thank you for playing with me.)
ကျွန်တော်နဲ့ကစားပေးခဲ့တာ ကျေးဇူးတင်ပါတယ်။
僕と一緒に寝てくれてありがとう。 (Thank you for sleeping next to me.)
ကျွန်တော်နဲ့အတူအိပ်ခဲ့တာ ကျေးဇူးတင်ပါတယ်။
本当に幸せだった。 (I was truly happy.)
တကယ်ပဲ ဝမ်းသာခဲ့တယ်။
本当にありがとう。 (Thank you so much.)
တကယ်ကိုကျေးဇူးတင်ပါတယ်။
彩子ちゃん。 (Ayako.)
Ayako။
また会おうね。 (Let’s meet again someday.)
ပြန်တွေ့မယ်နော်။